Magyarandrásfalva Erdély 2013

Addig, amíg a szobából ismertem a történelmünket egyszerűbb volt. Székelyföldön már más a helyzet, ott ha tetszik, ha nem szembesülnöm kellett a tudatlanságommal, majd azzal, hogy milyen sokan még tudatlanabbak, mint én. Az életemet gyerekkoromtól végig kísérte a kuvasz tenyésztése, szeretete. Amit csak lehetett megtanultam erről a fajtáról. Majd jött a Kuvaszok Nagyragadozók Program és új, eddig ismeretlen útra tévedtem. Egy csapat tagjaként jártuk a legelőket, ismerkedtünk pásztorokkal és sok-sok új információt gyűjtöttünk össze a kedvenc fajtánk eredeti munkaképességéről. Ez is "időutazás" volt, mert a kuvasz, több, mint száz éve nem védte már nyájat,a kondát, a csordát, a ménest a farkastól, medvétől és a többi eredetileg őshonos ragadozótól a maradvány határainkon belül. Nagyon sok buktató és nehézség övezi ezt az utat. Nem minden gazdát érdekel igazán, hogy újból meghonosítsa a kuvaszt a nagyragadozók ellen, így aztán az ilyen helyszíneket elveszítjük, vagy a fiatal kutyát elragadja a farkas elüti a gépkocsi, sok-sok kudarccal kell megküzdeni a kihelyezett kuvaszoknak és azoknak akik ezt felvállalták. De a kitartás elnyeri jutalmát, Olyan kapcsolatok jönnek létre a nyitott és a programot magukénak valló gazdákkal, ami már túl mutat a kutyázáson. Barátságok, éjszakába nyúló beszélgetések, nótázások ékesítik ezt a "kutyázást" Mátéfi Domonkos egy fogalom a programban. Elismert sajtmester és juhos gazda, amihez nem kell más csak meg kell kóstolni Domi sajtját, ordáját. Soha nem tenyésztett kutyát, ez nem az ő élete, azonban mégis magáénak vallja az ősi kutyafajtánk a kuvasz sorsának segítését és a program támogatását. Az ő tanyáján került megrendezésre az első Székelyföldi kuvasz kiállítás, amire a történelemben elsőként a dolgozó kuvaszokat is elhozták a pásztorok. Nagyot álmodtunk. Dolgozó kuvaszok bemutatója? Kivenni a falkából, elhozni a munkából és parádézni? Bölöni Botond barátunk meggyőzte a pásztorokat, hogy igen jöjjünk össze és legyen egy emlékezetes hétvégéje a kuvaszt támogató erdélyi és az anyaországi kuvaszosoknak. Több, mint 50 kuvaszt neveztek. Azonban az esős reggelen szomorú lettem. Nem igaz, hogy az időjárás tönkreteszi ezt a csodálatos hétvégét. Igazam lett, az eső nem állított meg senkit, több százan jöttek el látogatóba és nem számított az eső, több sorban álltak a ring szélén a fajta szerelmesei, ezek után én, mint bíró észre se vettem, hogy megáztam. A hangulatot nem lehet leírni, mert az, hogy baráti, ünnepi, boldog.... stb. nem adhatja át azt az érzést, amit volt szerencsénk átélni. Mindenki szurkolt a másiknak, de a zrikálásokon is jót lehetett derülni. Bár minden kiállításunk ilyen hangulatban telne. Ünnep volt ez a kuvaszosoknak. Sajnos, a bírálat és az egyéb elfoglaltságom mellett, nem igazán tudtam fotózni. Most néhány képet közre adnék, ami halvány ízelítőt adhat a rendezvény hangulatából.