A zentai kiállítás

A második bejegyzésem már a kuvasz kiállításról szól. Szerencsénk volt, szép időt fogtunk ki. Kicsit korábban keltem, hogy sétáljak egyet Zentán. Lementem a Tisza partra és elindultam a kiállítás helyszínére. A kuvasz klubkiállítás egy CAC kiállítás keretében került megrendezésre, Vatai Zoltán emlékére. Zolit jól ismertem és kedveltem, többször találkoztunk hazai kiállításon és bíráltunk egyszerre. Szép gondolat az emlékét ily módon megőrizni. A helyszín ideális volt, óriási ring és parkosított terület. Amikor megérkeztem már láttam, hogy sok szép kutyát hoztak el a mai napon. Az első kuvasz kiállítás Szerbiában, hazudnék ha azt mondanám, hogy borítékolható volt a siker. Kigondolni mindig könnyebb, mint meg is valósítani. Ennek megfelelően kicsit döcögősen indultunk, de aztán minden kialakult. Mindenki segíteni akart, régi ismerőseim Juhász Izabella és Misi segítettek a fordításban és a dokumentálásban. De nagy segítség volt Zita is a fordításban a ringtitkári munkáknál is. Nagyon szép kutyákat hoztak be hozzám a kanok csoportjában. Mivel szinte mindig a kanok mezőnye a gyengébb ez nagy öröm volt számomra. Kivétel nélkül, minden kannak voltak olyan pozitív tulajdonságai, ami alapján érdemes kipróbálni a tenyésztésben. Bár a megjegyzésem tréfásan hangzott, de tényleg hazavittem volna egyet - kettőt. A fiatal győztes lett végül a fajtagyőztes, ideálisra sikeredett példány. Bár még csak 10 hónapos, de szinte tökéletes formát mutat. De nagyon szépek voltak a többi osztály győztesei és helyezett kutyák is. Ami nehezítette a bírálatot, az az volt, hogy nagyon gyenge ringdresszúrával lett felvezetve több kutya is. Ez egyrészről zavarhatja a megítélést, másrészről több kiváló kutya így kevésbé lehetett esélyes a győzelemre. Azonban időnk és türelmünk volt végül is minden kutyát el lehetett bírálni. A szukák mezőnye most gyengébb volt, mint a kanoké, ez nagyon ritkán fordul elő. Az, hogy gyengébb volt nem azt jelenti, hogy összességében gyenge volt, mert egy jó mezőny jött össze, inkább azt mondanám, hogy a kanok tényleg átlagon felüli minőségben jöttek össze. Néhány szukának nagyon jót is adtam. Itt a küllemi és kondíció béli hibákon túlmenően előfordult, hogy a temperamentum is latba esett a döntésemnél. Egy - két nem igazán kiegyensúlyozott szukát is láttam, erre nagyon oda kellene majd figyelni a tenyésztésbe vonásuknál. Szép nap volt, szép kutyákkal. A végén pedig egy közös estebéddel. Jól sikerült nap volt, minden kutyás embernek egy életre szóló emlék. Csak gratulálni tudok a szerb klubnak, csak így tovább! Mit tagadjam, a két nap után elfáradtam rendesen. Azonban még 300 kilométer várt rám. Elbúcsúztam régi és új ismerőseimtől barátaimtól. Már nem akartam a röszkei határon átmenni, mert előző este két órát várnom kellett. Így Tiszasziget felé vettem az irányt. Este fél kilencre értem haza. Megemlíteném még, hogy néhányan vették még a fáradtságot, hogy jelenlétükkel is segítsék a rendezvény sikerét, minden elismerés érte. Néhány kép a rendezvényről.